A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.
Valdis Dombrovskis alelnök szerint az Európai Bizottság lényegében eldöntötte, hogy 2023-tól javasolja a tagállami költségvetési politikákban a deficit- és adóssághatárok visszaállítását - írja az Infostart. A tagállamok júniusban döntenek.
A COVID-19 járvány hozta gazdasági és vele a társadalmi sokk leküzdésének, majd a kilábalásnak a támogatása új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezi az államháztartás működését, s az ahhoz forrást biztosító költségvetés stabilitását. A Költségvetési Tanács az Alaptörvény felhatalmazása alapján a központi költségvetés tervezetének megalapozottságát mindenkor a feladatköre által meghatározott – a pénzügyi stabilitás őrzése – nézőpontjából egységében vizsgálja. A „büdzsé” makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait kizárólag a rövid és hosszabb távú pénzügyi egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az ezt biztosító államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, és ebből kiindulva teszi meg észrevételeit. Véleménye centrumában igy 2022-re is a GDP-arányos hiány és államadósság alakulása, csökkentésének üteme áll.
Lassan a múlt homálya fedi, hogy miért készítenek konvergenciaprogramot az Európai Unió azon országai, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. A magyar konvergenciaprogramban nem találunk választ a dokumentum eredeti céljára, azonban kiderül belőle, hogy a költségvetési hiány csak lassan csökken. Milyen következtetéseket vonhatunk le a programból?
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
A legfrissebb adatok szerint példátlan szintre emelkedett a tavalyi pénzügyi évben a brit költségvetés nettó hiteligénye, elsősorban a koronavírus-járvány súlyos reálgazdasági és költségvetési hatásai miatt. Ez hat évtizede nem mért magasságba hajtotta a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-rátát.
A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye a Tanács csütörtök délután kiadott véleményére hivatkozva. A közlemény szerint a Költségvetési Tanács felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál.
A közép- és kelet-európai térség, különösen a visegrádi csoport (V4) gazdaságai viszonylag ellenállóképesnek mutatkoztak a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásokkal szemben, és ez megerősíti azt a várakozást, hogy ezekben a gazdaságokban a jelenlegi harmadik járványhullám ellenére erőteljes növekedés kezdődik az idén - áll a Fitch Ratings kedden Londonban ismertetett friss előrejelzésében.
Rekord szintre ugrott az olasz és francia bankok saját országuk felé fennálló állampapír-kitettsége a pandémia kezdete óta, ami a Financial Times cikke szerint ismét felfűtheti a bankszektor túlzottan egyoldalú kitettségével kapcsolatos aggodalmakat.
Magyarországon a GDP 3,8 százalékkal bővülhet idén, az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7,7 százalékát, az államadósság rátája pedig kismértékű csökkenés mellett 80,2 százalékon állhat év végére - jelezte előre a Pénzügykutató Zrt. az MTI-nek szerdán eljuttatott elemzésében.
1980-ban kellemetlenül magasra, 5% fölé szökött a nyugat-német infláció. Ebben az évben lett a Bundesbank elnöke Karl Otto Pöhl. Tőle származik az híres mondás, miszerint az infláció olyan, mint a fogkrém: ha egyszer kinyomtuk a tubusból, akkor már nagyon nehéz a felesleget visszaügyeskedni. Azt is hozzátette, hogy a legjobb, amit az ember tehet az, hogy nem nyomja meg túl erősen a tubust.
5548 milliárd forint mínusz. Ekkora deficitet ért el a költségvetés 2020-ban, pénzforgalmi szemléletben. A koronavírus-krízis és az arra adott kormányzati válaszok megtették a hatásukat. Főleg az utolsó pillanatban megvalósított pénzszórás volt látványos, bár kérdéses, hogy ezek mennyiben képesek kifejteni valós gazdaságélénkítő hatást 2020-ban és 2021-ben.
Minden várakozást felülmúló költségvetési hiány jött össze 2020-ban - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes hétfői adatközléséből. A központi alrendszer ugyanis pénzforgalmi szemléletben 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ez pedig jócskán meghaladja a tárca által előzetesen jelzett értéket, a minisztérium azonban hangsúlyozza azt is, hogy az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 9% körül lehet. Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a büdzsében, ami történelmi rekordot jelent és azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
Tíz éve nem volt a jelenlegihez hasonlóan kedvezőtlen a közép- és kelet-európai feltörekvő gazdaságok államadós-besorolási kilátásainak megoszlása - áll a Fitch Ratings kedden Londonban ismertetett éves tanulmányában. Magyarország a nemzetközi hitelminősítő osztályzati listáján stabil kilátással szerepel.
